Építészeti emlékek

Borsodszirák település szerkezete sajátos értékek hordozója, BAZ megye egyik legsajátosabb alaprajzú községe.
Egy utcás vízparti átkelőhelyre szerveződő faluközpontja van, ahol a hosszú szalagtelkek legyezőszerűen kanyarodnak a Kis Bódva irányába.
A fő tér háromszög alaprajzú, melynek térfalát történelmi jelentőségű közintézmények határolják le, mint a római katolikus templom, a hajdani katolikus iskola és plébánia épülete.

Katolikus templom Katolikus plébánia Kaló János római katolikus esperes, plébános A legrégibb művészeti emlékekkel településünk központi részében találkozhatunk. Műemlék jellegű épületek a római katolikus templom, és katolikus plébánia ház és a volt kasznári-lak /egyházi javak kezelőjének lakása/, mely hosszú ideig kis-iskolaként funkcionált. A katolikus templomot Gróf Esterházy Károly püspök földesúr építtette a püspöki bevételek terhére. Az építési terveket Fellner Jakab készítette 1777-ben. Az 1778-1780 között épült késő barokk stílusú katolikus plébánia-ház 2+2+2 tengelyes timpanonos középrésszel és nagy manzard tetővel cseh süveges mennyezettel készült. A copf főoltár Halblechner Vencel egri szobrásztól, az oltárkép /Mária mennybe menetele/ Johann Zirklertől származik 1785-ből. A főoltár aranyozására Mandik Ferenc egri aranyozó vállalkozott, 1785-ben. A templom orgonáját 1889-ben Müller József rimaszombati orgonaművész készítette. A templombelső berendezése közül a főoltár, a szószék, a keresztelőkút, a padok, a sekrestye-szekrény, a körmeneti kereszt copf stílusban készült. A templom környékét XIX. század végi /volt nagy-iskola/ és századfordulós lakóépületek veszik körül, melyeknek többségét már átalakították, átépítették. Az itt található XVIII. századi épületek barokk tér hangulatát keltik.

Kisiskola A Bartók Béla utca 50.számú földszintes saroképület hazánk egyik legrégibb és mai napig érintetlen állapotú műemléki iskolaépülete. A késő barokk stílusú. boltíves folyosóról nyílnak a helyiségek, termek. A négy ablakos épület bejárata feletti felirat szerint az épület 1777-ben épült, mely valószínűsíti, hogy a plébánia házat és templomot építő mesterek lakása volt. A munkálatok befejeztével az építményt a püspökség jövedelmeinek kezelője, a kasznár használta. A bérleti forma elterjedése idején püspöki bérlők voltak a lakói. 1927-től oktatási célra használták. 2007 évben fejeződött be a Kisiskola megmentésére irányuló építőmunka első szakasza amely az épület tetőfelújításán túlmenően a teljes külső állagmegóvását és a külső történelmi homlokzat helyreállítását is magába foglalta. A munkában együttműködött a Borsodszirák Római Katolikus Egyházközség és a települési Önkormányzat. A mentési munkálatokhoz állami forrásból jelentős pályázati összeget biztosított a Nemzeti Kulturális Alap.

I-II. Világháborús emlékmű A Szent Jánosról elnevezett dombon található az új, első- és második világháborús emlékmű, mely harmonikusan épül be a falu barokk jellegű terébe.
Nepomuki Szent János szobra Településünk szép, barokk jellegű terét szobrászati alkotások teszik teljesebbé. Az 1839 körül készült Nepomuki Szent János vasból öntött szobra a templom előtt áll.
Bartók Béla ükszüleinek sírhelye A két pilisi vörös márvány sírkövön a következő felirat olvasható: Gregorius Bartók 1825, a másikon Gondoss Mária 1820.
Bartók Béla Emlékpark Borsodszirák központjában, a község közintézményei által körbefogott területen található a Bartók Béla Emlékpark. A parkban Bartók Béla szobra mellett, sétányok, pihenőpadok és kandelláberek találhatók, míg a peremterületen kulturált parkolók teszik kényelmessé a park megközelítését. 2009 évben a Bartók-tér felújításra került, melyet június 26-án avattak fel és ekkor kapta a Bartók Béla Emlékpark nevet is a terület. A község képviselő-testületének régóta dédelgetett álma valósult meg a parkavatással, mert a település fejlesztési törekvéseikben kiemelt feladatnak tekintették a települést szépítő, arculatot fejlesztő célkitűzések megvalósítását. Fontosnak tartották, hogy a község központjában található köztéren az itt található intézmények részére kulturált parkoló kerüljön kialakításra, ugyanakkor az erre haladó embereknek szemet gyönyörködtető látványban legyen részük, és kellemes környezetben tölthessék szabadidejüket a kikapcsolódni, és megpihenni vágyók. Az emlékpark avatással és a névadással Borsodszirák Önkormányzata, Bartók Béla iránti kötődésének elismerését, a zeneszerző és a kultúra iránti elkötelezettségét fejezte ki. Borsodszirák büszke a nagy zeneszerzőre, büszkén ápolja e kultúrtörténeti értékét. A Bartók kultusz nem csak a névválasztásokban, a Bartók emlék őrzésében, de a településen felállított köztéri emlékekben is megmutatkozik. Borsodszirák legnagyobb büszkesége az a XX. századi kultúrtörténeti felfedezés, mely szerint Bartók Béla elődeit őrző szülőhely hazánkban egyedül itt, a mi falunkban található. A nagy zeneszerző ükszülei Borsodszirákon leltek végső nyugalomra, s a művész dédapja is itt született. A két pilisi vörös márvány sírkövön a felírat jól olvasható: Gregorius Bartók 1825, a másikon Gondoss Mária 1820. Bartók Gregorius, azaz Bartók Gergely, Bartók Béla ükapja az anyakönyvi adatok szerint 1771-ben kötött házasságot Szirákon Gondoss Máriával. Itt született fiúk Bartók János, Bartók Béla dédapja is. Ő állította a síremléket szüleinek. Bartók János a Torontál megyei Magyarcsernára költözött. Itt született harmadik nemzedékként Bartók Béla. A felfedezést a legnagyobb Bartók gyűjteménnyel rendelkező belga származású professzor, Denijs Dille francia nyelv- és irodalom tanár tette 1954-ben.A kultúrtörténeti felfedezés érdekességét fokozza, hogy ebből a korból a régi temetőben csupán ez a két sír maradt fenn. A sírokat, melyek azóta műemlék jellegűnek lettek nyilvánítva a község rendbe hozatta.

 

Keresztcsűrös építkezés Borsodszirák településszerkezetének fontos jellegzetessége a keresztcsűrös építkezés.
Mosókút A római katolikus templomtól nem messze található a mosókút, mely néprajzi érték. E területnek a környezete is gondosan ápolt, parkosított és pihenőpadokkal felszerelt.